• A kiegyensúlyozott tápelem-ellátottság a leggazdaságosabb
×
Ajánlatkérés
Tápanyag-gazdálkodási stratégiák

A jövő tápanyag-gazdálkodásában sokkal fontosabb szerepe lesz a talajok tápanyag-tőkéjének, mint a műtrágya-felhasználásnak. Azok lesznek az igazán sikeres növénytermesztők, akik a talajaikban rejlő kapacitásokat mobilizálni tudják, és fenntartható talajerő-gazdálkodást tudnak kialakítani.

A termesztésben lévő fajták és hibridek genetikai potenciáljának kihasználásához kiegyensúlyozott, a makro-, mezo- és mikroelemekre is kiterjedő tápanyag-gazdálkodási stratégiákat (terveket) készítünk a termőföld tápelem-mérlegének és a talaj természetes kapacitásának figyelembe vételével.

A talajmintavételt a talajképző tényezők térbeli mintázata mentén végezzük (max. 5 hektáronként), GPS koordinátákkal nyomon követhető módon, a termőhelyi adottságok alapján meghatározott mélységekből.

 

A tápanyag-gazdálkodási stratégiák kialakítása során a következő kérdésekre keressük a választ:

- Vannak-e olyan tartalék tápanyagok a talajban, amelyek agrotechnikai eszközökkel (pl. talajművelés, takarónövények), talajoltó mikrobiológiai készítményekkel vagy kémiai talajjavítással mobilizálhatók? Van-e abszolút tápelem-hiány a talajban?

- A tápanyagok felvehetőségét milyen talajtani és egyéb környezeti tényezők akadályozzák? A felvehető tápelemek aránya korlátozza-e a növények optimális tápelem-felvételét?

- Mely növénykultúrákban mely tápanyagok kijuttatását célszerű precíziósan végezni?

Mindehhez persze a bővített talajvizsgálatok nem elegendőek, de ezekre támaszkodva kialakítható egy speciálisan a termőhelyre adaptált kiegészítő talajvizsgálati kör.

 

A tápanyag-kimosódási veszteségek kockázata (különösen a nitrátérzékeny területeken) és N-gazdálkodási stratégiák kialakítása szorosan kapcsolódik a talajaink szerves-anyag-gazdálkodási tulajdonságaihoz és kationcsere kapacitásához.

Kiemelt figyelmet szentelünk a foszfor-feltáródás és foszforműtrágyázás hatékonyságának kérdésére. Fontos tudni, hogy a felvehető és tartalék foszfor formákat talajtípusonként eltérő módszerekkel célszerű vizsgálni.

A kálium-trágyázást nem csupán a szármaradványok visszaforgatása és a talajban lévő felvehető K mennyisége alapján kell tervezni. A mérlegelven kívül figyelembe kell venni a növények K, Ca, Mg és Na igényét is, valamint ezen elemek arányát a talajban (relatív tápelem-hiány).