Növényvizsgálatok
Hagyományos (AKG-ban is elfogadott) levélanalízist és növényi nedvanalíziseket végzünk szántóföldi és kertészeti kultúrákban mintavétellel együtt. A kétféle csomagot egyéni igények és speciális kérdések alapján szükség szerint kombináljuk.
MSZ szerinti teljeskörű levélanalízis
A levélminták teljes tápanyag-tartalmát mutatjuk ki, ami a mintavételig eltelt időszak során felvett tápelemek eredményeként kialakult általános tápláltsági állapotot jellemzi a növényállományokban. Ahhoz, hogy az eredmények alapján megfelelő tápanyag-gazdálkodási döntéseket lehessen hozni, nagyon fontos, hogy milyen időpontban, a növény milyen fejlettségi állapotában vesszük a mintákat. A vizsgálat minden szántóföldi és kertészeti kultúrában használható, és az AKG-ban is elfogadott.
A csomag tartalmazza a következő paramétereket:
– Kjeldahl-N, Összes P, K, Na, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu, B, Mo, Se, Si és S-tartalom
Levélnedv analízis
A tápanyag-felvétel pillanatnyi állapotáról ad áttekintést. A megfelelő időpontban szedett minták esetén akár a jövőbeli tápelem-felvételi zavarok is előre jelezhetők levélnedv analízissel. Fontos az idősebb és fiatalabb leveleket külön-külön mintázni és vizsgálni. A csomagot javasoljuk gyümölcsösök, szőlőültetvények és intenzív, nagyobb odafigyelést igénylő szántóföldi kultúrákban, nagy mennyiségi vagy minőségi elvárások esetén.
A csomag tartalmazza a következő paramétereket:
– Levélnedv NO3-N, P, K, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu, B, Mo, Se, SO4-S tartalma
Legutóbbi bejegyzések
Talajjavítás és műtrágyázás felsőfokon – Miért fontos a kationcsere kapacitás vizsgálata?
A kationcsere kapacitás a talajok egyik legalapvetőbb termékenységet meghatározó paramétere. Vizsgálatával fontos információkat nyerhetünk a talaj szerkezetéről, víz- és tápanyag-megtartó képességéről, valamint a növények számára hozzáférhető Ca, Mg és K készleteiről....
A humusznövelés és karbonmegkötés lehetőségei
A talajaink négyszer több szenet raktároznak humusz formájában, mint a felszín feletti vegetáció a biomasszában. A szénmegőrző talajkímélő módszerek fejlesztésének ezért kiemelt jelentősége van a klímaváltozással szembeni küzdelemben. Milyen célokat lehet reálisan...
A talajélet a patogén, toxintermelő gombákkal szemben
A talajban, ill. a szármaradványokon áttelelő patogén gombák (pl. Fusarium, Aspergillus, Macrophomina, Sclerotinia) fertőzése az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a szántóföldi növénytermesztésben. Ráadásul minden évben más és más kultúra kórokozói adják...