Termésnövelő anyagok vizsgálata
Műtrágyák hatóanyagainak mennyiségi és minőségi vizsgálata, komposztok és komposztteák tápanyag-tartalmának és biológiai tulajdonságainak meghatározása, mikrobiális oltóanyagok csíraszámának és talajjavító ásványi nyersanyagok hatóanyagainak és reaktivitásának vizsgálata.
Műtrágya hatóanyag vizsgálatok
A műtrágyák összetételétől függően ellenőrző vizsgálatokat végzünk a hatóanyag-koncentrációkra, a hatóanyagok minőségére, valamint a sűrűségre. A csomag magában foglalja az alábbi paramétereket:
– A műtrágya hatóanyag-tartalmától függően összes N, P2O5, K2O , Mg, CaO, Zn, Cu, Mn, Mo, B
– Sűrűség

Komposzt és komposzttea vizsgálati csomag
A szerves termésnövelő anyagok jellemzésénél kiemelt figyelmet fordítunk az összes tápanyag-tartalomra, és a mikrobiológiai tulajdonságokra. Fontosnak tartjuk azokat a méréseket is, amelyek választ adnak arra, hogy a termékek milyen gyorsan fejtik ki hatásukat, és milyen intenzitással fogják szolgáltatni a tápanyagokat az első, második, vagy harmadik évben.
A komposzt vizsgálati csomag tartalmazza:
- Összes tápelem-tartalom (N, P, K, Ca, Mg)
- Toxikus nehézfémtartalom (As, Cd, Cu, Cr, Ni, Hg, Pb, Zn)
- Szárazanyag-tartalom
- Izzítási veszteség (szervesanyag)
- pH (H2O)
- Összes sótartalom (EC)
- Mikrobiológiai aktivitás: összes csíraszám (gomba/baktérium arány) és légzés
- Kioldható huminsav tartalom
Talajjavító ásványi nyersanyagok és termékek vizsgálata
A talajjavító anyagok esetében nem csak a hatóanyag-tartalom, hanem a tartamhatás vagy az anyag reaktivitása is nagyon fontos a gyakorlati felhasználás szempontjából. Ennek érdekében a vizsgálati csomagunk magában foglalja az alábbi paramétereket:
– CaCO3, CaO, Mg tartalom
– Szemcseösszetétel
– Várható tartamhatás és reaktivitás

Legutóbbi bejegyzések
Talajjavítás és műtrágyázás felsőfokon – Miért fontos a kationcsere kapacitás vizsgálata?
A kationcsere kapacitás a talajok egyik legalapvetőbb termékenységet meghatározó paramétere. Vizsgálatával fontos információkat nyerhetünk a talaj szerkezetéről, víz- és tápanyag-megtartó képességéről, valamint a növények számára hozzáférhető Ca, Mg és K készleteiről....
A humusznövelés és karbonmegkötés lehetőségei
A talajaink négyszer több szenet raktároznak humusz formájában, mint a felszín feletti vegetáció a biomasszában. A szénmegőrző talajkímélő módszerek fejlesztésének ezért kiemelt jelentősége van a klímaváltozással szembeni küzdelemben. Milyen célokat lehet reálisan...
A talajélet a patogén, toxintermelő gombákkal szemben
A talajban, ill. a szármaradványokon áttelelő patogén gombák (pl. Fusarium, Aspergillus, Macrophomina, Sclerotinia) fertőzése az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a szántóföldi növénytermesztésben. Ráadásul minden évben más és más kultúra kórokozói adják...