Tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadás
Precíz talajmintavételre és korszerű vizsgálatokra épülő, a mikroelemekre és a talajjavításra is kiterjedő komplex tápanyag-gazdálkodási tervek. Adat alapú döntéstámogatás a nitrogén- és foszformenedzsmentben, szabadföldi kísérletek megtervezése és beállítása.
Georeferált gépi mintavétel: a tápanyag-gazdálkodási terv megbízhatóság itt kezdődik
A talajmintavételt az igények szerint hagyományos és precíziós módszerekkel is végezzük. Az 5 hektáronkénti vagy zónánkénti minták pontos koordinátái rögzítésre kerülnek annak érdekében, hogy néhány év múlva is visszatérhessünk ugyanarra a helyre. Vintex 2000 automata gépi mintavevővel tetszőleges mélységből gyűjthetünk mintákat a növényállomány igényeit figyelembe véve. Tápanyag-gazdálkodási terveket már meglévő korábbi talajvizsgálatok alapján is készítünk, azonban annak minőségére nem vállalunk garanciát.
Talajegészségre és növényre adaptált vizsgálati és számítási módszertan
A tápanyag-gazdálkodási tervekhez nem csupán az MSZ szerinti bővített talajvizsgálatokat használjuk fel, hanem a célnak megfelelő kiegészítő talajegészség vizsgálatokat is végzünk. Fontosnak tartjuk, hogy a növények számára valóban hozzáférhető tápanyag-tartalmakat, a talajbiológiai aktivitás, a kationcsere kapacitást, valamint a potenciálisan hozzáférhető tápelem-mennyiségeket is figyelembe vegyük.
Termékek forgalmazásával nem foglalkozunk, gyártóktól független ajánlásokat fogalmazunk meg a talajok tápanyag-szolgáltató képességéhez és a technológiához legjobban illő hatóanyagokra és termésnövelő anyag típusokra vonatkozóan.
A tápanyag-gazdálkodási számításokhoz egy saját fejlesztésű szoftvert (FieldCalc) alkalmazunk, amelynek az algoritmusait folyamatosan frissítjük, javítjuk a tapasztalataink alapján. Szükség esetén a mikroelemek pótlására is javaslatot adunk. A szaktanácsadásunk kiterjed a műtrágya hatóanyag javaslatokra és a kijuttatás ütemezésére is.
Döntéstámogatás a nitrogén, foszfor és kálium felhasználásban
A táblánkénti tápanyag-gazdálkodási tervek mellett az egész gazdaság tápanyag-mérlegét is segítünk átvilágítani. A terméshozam és az inputanyag-felhasználási adatokat összegyűjtve és elemezve a nitrogén, foszfor és kálium felhasználási hatékonyságot tudunk számítani, és talajtípusonként elemezni. Az eredmények alapján a műtrágyafelhasználás optimalizálására, a lekötődési, kimosódási és kipárolgási veszteségek csökkentésére is teszünk javaslatokat. Tapasztalataink szerint a kémiai egyensúlyok megteremtése jelentősen növeli az inputanyagok hasznosulását.
Termésnövelő anyagok hatásvizsgálata és szántóföldi kísérletek
A termesztett növények reakciója az egyes inputanyagokra természetesen számos időjárási, talajtani és egyéb biotikus stressztényezőktől függ, nem beszélve az egyes hibridek és fajták közötti különbségekről. Azonban néhány, a gazdaság területén jól elhelyezett és beállított hatásvizsgálattal, szántóföldi kísérlettel nagyon sok kérdésre választ kaphatunk. Cégünk szakmai és műszaki támogatást is nyújt a gazdálkodók számára kisparcellás és üzemi kísérletek megvalósításában, valamint az eredmények statisztikai kiértékelésében.
Meggyőződésünk, hogy a helyben keletkezett adat és információ a legfontosabb, amelyek az adott talajföldrajzi és éghajlati régiót reprezentálják. Ezeket semmilyen külföldi vagy más hazai régió tapasztalatai nem helyettesítik.
A gazdálkodók óriási összegeket költenek évről évre termésnövelő anyagokra. Ma már egyre inkább luxus lesz bevásárolni anélkül, hogy meggyőződnénk róla, hogy ezek alkalmazása mennyire vagy hogyan lesz hatékony az adott gazdaság területén.
Legutóbbi bejegyzések
Talajjavítás és műtrágyázás felsőfokon – Miért fontos a kationcsere kapacitás vizsgálata?
A kationcsere kapacitás a talajok egyik legalapvetőbb termékenységet meghatározó paramétere. Vizsgálatával fontos információkat nyerhetünk a talaj szerkezetéről, víz- és tápanyag-megtartó képességéről, valamint a növények számára hozzáférhető Ca, Mg és K készleteiről....
A humusznövelés és karbonmegkötés lehetőségei
A talajaink négyszer több szenet raktároznak humusz formájában, mint a felszín feletti vegetáció a biomasszában. A szénmegőrző talajkímélő módszerek fejlesztésének ezért kiemelt jelentősége van a klímaváltozással szembeni küzdelemben. Milyen célokat lehet reálisan...
A talajélet a patogén, toxintermelő gombákkal szemben
A talajban, ill. a szármaradványokon áttelelő patogén gombák (pl. Fusarium, Aspergillus, Macrophomina, Sclerotinia) fertőzése az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a szántóföldi növénytermesztésben. Ráadásul minden évben más és más kultúra kórokozói adják...