Szaktanácsadás a precíziós gazdálkodásban
A talajok vízgazdálkodási és kémiai tulajdonságainak térképezése, hozamtérképek és távérzékelt adatok elemzése, zónánkénti georeferált talajmintavétel, helyspecifikus tápanyag-gazdálkodási, talajjavítási és talajművelési stratégiák meghatározása, precíziós tápanyag-gazdálkodási tervek.
Talajtérképezés, potenciális termőképesség térképezése
A precíziós gazdálkodás véleményünk szerint nem csak a költségek csökkentéséről szól. A változó és gyakran kedvezőtlen klimatikus és gazdasági feltételek mellett egyre fontosabb lesz annak felmérése, hogy az egyes táblafoltok potenciálja hogyan hasznosítható a legoptimálisabban.
Nem csak az aktuális hozamokat, hanem a potenciális termőképességet is fontos térképezni, amelyet elsősorban a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai és szerkezete határozzák meg. Enélkül nem beszélhetünk hatékony helyspecifikus gazdálkodásról.
A talajok vízgazdálkodási és egyéb fizikai tulajdonságai hatással vannak a biológiai és kémiai tulajdonságaira is, ami a növények tápelem-felvételi folyamatait és lehetőségeit is befolyásolja. A termőhelyhez alkalmazkodó gazdálkodásnak a biológiai és talajkémiai alapjait igyekszünk lefektetni.
A mintavétel tervezéséhez felhasználunk minden rendelkezésre álló hozamtérképet és távérzékelt adatot. Minden előzetesen lehatárolt talajmintavételi egységből 10−30 db részmintából álló ún. kompozitmintát veszünk.
Ezen kívül teljes talajszelvényt is feltárunk eltérő talajtípusonként, ugyanis a talaj teljes mélységének hatása van a termékenységére.
Adatelemzés
A hozamtérképek és a talajtérképek összevetése, elemzése során először is arra a kérdésre keressük a választ, hogy a terméshozamokat mely talajtulajdonságok limitálják: a természetes fizikai és kémiai adottságok és/vagy a nem megfelelő tápanyag-ellátottsági szintek?
Előfordul, hogy a kis hozamú területeken találjuk a legnagyobb tápelem-koncentrációkat, mivel a nem megfelelő termésszintre tervezett műtrágyázás esetén hosszú távon tápanyag-felhalmozódás következik be. Itt egészen biztosan a kedvezőtlen talajképződési folyamatok (pl. szikesedés, belvízképződés, erózió) vagy a leromlott talajszerkezet korlátozzák a termést.
A kis hozamok kisebb tápelem-kivonást is jelentenek, a nagy termőképességű területeken pedig gyakran hosszútávon csökkenő tendenciát mutatnak a tápelem-koncentrációk. A paraméterek térbeli mintázatában a múltbeli földhasználat, táblakiosztás is megnyilvánulhat. A tápanyag-ellátottsági szintek és hozamok kapcsolata ezért nem mindig mutat egyértelmű tendenciát.
A talajok tápanyag-szolgáltató képességét befolyásoló talajtani és földhasználati tényezőket összefüggéseiben értékeljük.
Precíziós tápanyag-gazdálkodási tervek
A precíziós tápanyag-gazdálkodási tervekben figyelembe vesszük a táblafoltonként eltérő tápanyag-feltáródási folyamatokat és tartalék tápanyagokat is, hiszen ettől függ, hogy a növények milyen stratégiákat fognak kialakítani a tápanyagok megszerzése érdekében.
A hagyományos talajvizsgálatok mellett indokolt esetben elvégezzük a talaj kationcsere kapacitásának, tartalék tápanyagainak és tápanyag-mobilizáló mikroorganizmusainak vizsgálatát is (lásd talajvizsgálati csomagjainkat). Figyelembe vesszük az egyes tápelemek arányát is, ugyanis a leghatékonyabb növényi tápelem-felvétel mindig a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú talajokban valósul meg. Az eltérő termékenységű talajfoltok közötti különbségek mérséklése érdekében javaslatot teszünk a fizikai vagy kémiai talajjavításra, valamint a változó tőszámú vetésre is.
A menedzsment zónákra vonatkozó tápanyag-gazdálkodási és műtrágya kijuttatási terveket készítünk, figyelembe véve a hatóanyagok hasznosulását befolyásoló tényezőket.
Legutóbbi bejegyzések
Talajjavítás és műtrágyázás felsőfokon – Miért fontos a kationcsere kapacitás vizsgálata?
A kationcsere kapacitás a talajok egyik legalapvetőbb termékenységet meghatározó paramétere. Vizsgálatával fontos információkat nyerhetünk a talaj szerkezetéről, víz- és tápanyag-megtartó képességéről, valamint a növények számára hozzáférhető Ca, Mg és K készleteiről....
A humusznövelés és karbonmegkötés lehetőségei
A talajaink négyszer több szenet raktároznak humusz formájában, mint a felszín feletti vegetáció a biomasszában. A szénmegőrző talajkímélő módszerek fejlesztésének ezért kiemelt jelentősége van a klímaváltozással szembeni küzdelemben. Milyen célokat lehet reálisan...
A talajélet a patogén, toxintermelő gombákkal szemben
A talajban, ill. a szármaradványokon áttelelő patogén gombák (pl. Fusarium, Aspergillus, Macrophomina, Sclerotinia) fertőzése az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a szántóföldi növénytermesztésben. Ráadásul minden évben más és más kultúra kórokozói adják...